Változások az egyesületekre vonatkozó törvényekben

A civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló 2016. évi CLXXIX. törvény hatályba lépésével, 2017. január 1-jével módosultak a Ptk. egyesületekre vonatkozó rendelkezései, valamint 2017. március 1-jével a Cnytv-ben és az Ectv-ben meghatározott működési szabályok.

Az egyesület nyilvántartásba vételénél az alapszabály kötelező tartalmi elemei szűkítésre kerültek. 2017. január 1. napjától elegendő az alapszabályban rögzíteni a jogi személyek általános részében rögzített feltételeket, nevezetesen: a jogi személy nevét, székhelyét, célját, vagy fő tevékenységét, a jogi személyt létesítő személyt vagy személyek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét és az első vezető tisztségviselőket, azonban egyesület létrejöttéhez a módosítás értelmében nem kell a továbbiakban vagyoni hozzájárulást teljesíteni. Azokat a szervezeti-működési szabályokat, amelyeket a Ptk. maga szabályoz, a jövőben nem kell az alapszabályban megismételni.

A módosítással beépítésre kerültek a közgyűlés összehívásának és napirendjének, valamint a napirend kiegészítésének részletszabályai, a közgyűlési meghívó, jelenléti ív, jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei, és jelentős részben leszűkült a közgyűlés kötelező hatásköreire vonatkozó eddigi rendelkezés is.

A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy az egyesületek esetében nem kötelező tagdíjfizetés előírása, ezen kérdés a létesítés szabadsága körében szabadon szabályozható elemként marad meg az egyesületi jogban.

2017. január 1-jét követően a szervezeteknek az első létesítő okirat (alapszabály) módosításával együtt keletkezik csak kötelezettsége a létesítő okiratok (alapszabályok) felülvizsgálatára és a Ptk. új rendelkezéseihez igazítására. Az új jogszabály tehát a módosítási kötelezettség tekintetében külön véghatáridőt – az eddigi szabályozással ellentétben – nem fogalmaz meg.

Fontos azonban, hogy azon szervezeteknek, amelyek a korábbi szabályok szerint már a 2014. március 15. napjától hatályos Ptk. alapján működnek (tehát már módosították létesítő okirataikat a törvény rendelkezéseinek megfelelően), nem kell a most 2017. január 1. napjától hatályos Ptk. szabályai okán újra módosítaniuk létesítő okiratukat. Ezen szervezetek esetében is irányadó azonban az a fenti szabály, mely szerint a jövőben az első létesítő okirat módosításkor kötelesek azt felülvizsgálni és szükség szerint módosítani a 2017. január 1. napjától hatályos Ptk. új szabályainak megfelelően.

Az anyagi szabályozások mellett 2017. március 1. napjával jelentős eljárásjogi változások is hatályba léptek ( Ectv., Cnytv.).

Bevezetésre került a törvény erejénél fogva történő bejegyzés jogintézménye. Egyszerűsített nyilvántartásba vétel, illetve változásbejegyzés esetén, amennyiben a bíróság a törvény által előírt 15 napos határidőn (és az azt követő 30 napos póthatáridőn) belül nem hoz érdemi döntést (bejegyzi a szervezetet vagy elutasítja a kérelmet), akkor a 45. napot követő munkanapon a törvény erejénél fogva bejegyzésre kerül a kérelemben foglalt adat.

A kérelmező a változásbejegyzési eljárás alatt a változással érintett adatok körét nem bővítheti (kérelmét nem egészítheti ki, csak a bíróság felhívására). A bíróság csak egy alkalommal adhat ki hiánypótlásra felhívó végzést, amelyben a kérelem minden hibáját meg kell jelölnie. Az egyesületek esetében a bíróság csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja, így jelentéktelen, apróbb hibák miatt bírósági hiánypótlási felhívásra már nem kerülhet sor. A törvény rögzíti azt is, hogy az egyesület változásbejegyzési eljárásában a bíróság csak az érintett körben vizsgálja az iratokat, így nem kerülhet sor a jövőben arra, hogy a bíróság kifogásolja a létesítő okiratnak a módosítással nem érintett részeit is.

Módosultak a civil szervezetek törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályok is. A civil nyilvántartáshoz kapcsolódóan a törvényességi felügyelet egy egységes nem peres eljárásként kerül a nyilvántartó bíróság (törvényszék) hatáskörébe. Az ügyészt továbbra is megilleti a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga, azonban az ügyészi törvényességi ellenőrzés – az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása nélkül – a civil szervezetek felett általános jelleggel megszűnik. A külön törvényekben az ügyész részére biztosított törvényességi ellenőrzési jog azonban megmarad. A törvény az ügyész ellenőrzési jogát részlegesen fenntartja a közhasznú civil szervezetek felett, mert az ügyész továbbra is vizsgálja azt, hogy a közhasznú szervezet a közhasznú minősítés követelményeinek megfelel-e.

A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a civil nyilvántartásban szereplő szervezetek, azok tagjai és maga a bíróság is kezdeményezhessen törvényességi felügyeleti eljárást, ha ez a szervezet törvényes működésének biztosításához szükséges.

A beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet letétbe helyezésére és közzétételére irányuló kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy a bíróság a civil szervezetet pénzbírsággal sújthatja. A változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtásának elmulasztása esetére a törvény szankcióként ugyancsak pénzbírság kiszabását teszi lehetővé.

Megszűnt az egyesületek nyilvántartásba vételi, illetve változásbejegyzési eljárásában a bejegyző végzéssel, valamint közhasznú jogállás nyilvántartásba vételét elrendelő végzéssel szembeni fellebbezési jog.

Forrás Magyari Béla